“Közösségi hőmérőt” készítünk – Kérdőíves kutatás a koronavírus társadalmi hatásairól

 

COVID-19 kutatásunk még nem ért véget, ám az aktuális állás alapján most egy rövid válogatással készültünk Olvasóinknak!

 

Amikor a TAM csapata is homeoffice-ra ítéltetett, első gondolatunk az volt – mint talán sokaknak –, hogy a kijárási korlátozás vajon milyen hatással lesz ránk és a családunkra. Aztán, társadalomtudományos beállítódásunknak köszönhetően, jött a második gondolat…

 
COVID-19 járvány – gondolatok a becslés nehézségeiről

 

2020. március 11-én készítettem egy naiv becslést a COVID-19 igazolt nyers betegszámának rövid távú hazai alakulására. A vállaltan amatőr (nem vagyok epidemiológus) modellre meglepően sok professzionális, szakmai reflexiót kaptam neves hazai kutatóhelyekről (SE, ELTE, SZTE stb.). Ebben a posztban a március 11-ei becslésem tévedésének mértékéről és főbb okairól írok. A blogposzt végén pedig az OECD-országok előzetesen jelentett adataiból számolt előzetes, nyers halállal végződő megbetegedési arányait (case fatality ratio, CFR) vizualizálom, illetve leírom, hogy ez miért nem a valódi CFR…

 
Naiv becslés a COVID-19 hazai terjedésére

 

Nyolc európai ország COVID-19 betegszámainak elemezésével készült naiv becslés a hazai járványterjedésre.

 

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) hazánkban is megjelent és jelentős figyelmet vált ki a lakosság és a szakemberek körében is. A kutatók elsősorban az új-koronavírus-betegség (COVID-19) megfékezésének lehetőségeivel foglalkoznak, a vírus biológiáját, humán hatásait és terjedését vizsgálják…

 
Vallásos és még fiatal is? – 100 éves az ima világnapja

 

Az ima világnapját (március 2.) amerikai asszonyok kezdeményezték 1920-ban. A keresztény nők ökomenikus imanapján a békéért, az emberek közötti egyetértésért, a gyermekek jobb jövőjéért imádkoznak. Imádság (lat. oratio, precatio): a szó szoros értelmében beszélgetés Istennel; tágabb értelemben a minden időben és helyzetben megélhető személyes kapcsolat Istennel, az élet Urával és fenntartójával.

 

Az ima világnapja alkalmából szeretném bemutatni a vallásosság módját a mai magyar fiatalok körében. Ehhez a Magyar Ifjúságkutatás 2016-os adatait használtam, amelyben 8000 fiatal (18-29 évesek) vett részt. A 2016-os felvételben a vallásosság jellegére és mértékére vonatkozó kérdések az alapvető beállítódásra és az aktivitásra vonatkoznak…

 
Hova tovább Waldorf-diák? – Végzett Waldorf-diákok továbbtanulása 2. rész

 

Itt az egyetemi jelentkezés határideje. A jelentkezők közül egyesek már kiskoruktól fogva tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni, mások még mindig ezen dilemmáznak, de vannak olyanok is, akik épp szakváltás miatt gondolkoznak ezen a kérdésen, vagy most döntöttek úgy, hogy egyetemre szeretnének menni. Továbbtanulni persze nemcsak egyetemen lehet, számos egyéb lehetőség áll rendelkezésre, de akárhogy is, fontos döntés ez egy fiatal életében.

 

A Waldorf-diákok sincsenek ezzel másképp. Attól eltekintve, hogy az ő esetükben felvetődnek egyéb kérdések, amelyek a Waldorf-pedagógia sajátosságaiból is adódnak. Ilyenek például, hogy hogyan állja meg a helyét egy Waldorf-iskolát végzett diák a felsőoktatásban vagy milyen nehézségekkel kell szembesülnie egy Waldorftól eltérő rendszerben…

 
“Van élet” a Waldorf után? – Végzett Waldorf diákok továbbtanulása

 

Hogyan tudnak a Waldorf-diákok leérettségizni és hogyan állják meg a helyüket az iskolából kikerülve? Továbbtanulnak az érettségi után? Hogyan tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon?

 

A legnépszerűbb szakok a Waldorf-diákok körében…

TAMKA_blog.hu